Napsütéses és hideg szombati napon, – mely épp az év utolsó napja, meglátogattam a Mecseken lévő madárlest, kellemes nyugodtsággal elbúcsúzni az idei évtől. A rengeteg éhes madár csak arra várt, hogy kiszórjam a magokat, diókat és amint eltűntem a leskunyhóban rávetették magukat és mohón, civakodva elkezdték felcsipegetni. Megfordult fajok: kékcinege, széncinege, nagy fakopáncs, szajkó, citromsármány, feketerigó
A napokban vásároltam téli túrabakancsot, hogy a lesfotózás hosszú percei alatt ne fagyjon le a láb. Egy számmal nagyobbat hoztam el, hosszra jó, ám a jobb oldali kicsit szűkösebb széltében. A mai nap délelőttjét a cipő tesztelésére szántam. Ez jól sikerült, 10km alatt nem szorított, kényelmes volt és főleg elég meleg. Madárlesben majd legközelebb lesz próbára fogva. Ha -5 fokban 2-3 órányi ülés után sem fagyok szét, akkor mondhatom bátran, megérte az árát…
Még sötét volt amikor elindultam napkeltét fotózni a Tubesre. Jól fel kellett öltözni, mert kemény fagy volt, -9 fok. Felérve a János kilátóba és kicsit csodálkoztam azon, hogy nem találtam itt más korán kelő fotóst. Összeszereltem az aparátust és közben hajnali futók jöttek megcsodálni a pirkadatot. Nem sokkal ezután kezdtek érkezni a kollégák is. Az idő rendkívül tiszta volt, Pécs felett egy vékonyabb ködréteg húzódott. A pár perces csodát lefotózva elindultam a Hermann Ottó-tó partjára további pillanatokat keresve a fotózáshoz. […]
Egy napos decemberi szombaton elindultunk István aknára. Felkerestük a szénbányászat fellelhető nyomait, emlékeit. Először egy nagyobb bányatóhoz érkeztünk, sok eldobott szeméttel, alkalmi pecások otthagyott tárgyaival. Továbbmenve egy sekélyebb tópartra értünk. Innen megcéloztuk az István aknai meddőhányót, melyre két meredek ösvényen jutottunk fel. A régi bányaüzem udvarán nagyon sok mély üreg figyelmeztet bennünket, hogy itt bizony a lábunk elé kell nézni ha megyünk, nem szabad bámészkodni. Beérve a műemlék épületekbe szomorú kép tárult elénk. Csak a pusztulás nyomai fedezhetőek fel, minden […]